Mennyekbe énekelt nyelvemlékek

felvonulasHogy a kosteleki csángókat igen erőst szereti a jó Isten, annak igencsak szép számmal szem- és fültanúi lehettünk november 15-én, a XI. Szeret menti Népdalvetélkedő alkalmával. Talán, mert közelebb vannak a mennyeknek országához ott a havas bércek tetején? De az is lehet, hogy magyarul mondott, őszinte imáik inkább meghallgatásra találnak a teremtőnél.

Ők azok, akik közigazgatásilag Bákó megyéhez és a moldvai magyarsághoz tartoznak, de egyházkerületileg a gyulafehérvári püspökséghez. Így a gyermekek román tannyelvű iskolába járnak, és minden tantárgyat románul tanítanak nekik, de mélyen vallásos egyházi életüket magyar nyelven élhetik meg.

elnoki koszontoKiemelkedve a Kárpátok keleti oldalán lefele gomolygó ködös, esős, mostohán őszies időjárásából, a kosteleki bércek irányába emelkedve mintha egy másik világba lépne az ember. Alul marad a sűrű gomolygás, a zavargás, felülemelkedve a mélyben kavargó kálvárián, ott fent, a hegyek szívében elhelyezkedő Kosteleken, ragyogó kék égről tündöklő napsütés köszöntötte az érkezőket. Na meg a szívélyes házigazdák, meleg pánkóval, kávéval, öleléssel.

A Moldvai Csángómagyar Oktatási Program alapvető feladatának tartja a hagyományőrzést. A Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének gondozásában működő, kiemelt fontosságú program ezen a téren elért sikereinek egyik meghatározó rendezvénye a Szeret menti Népdalvetélkedő. Az esemény házigazdái ez alkalommal a magas bércek között elterülő, kicsiny Kosteleken munkálkodó oktatók és hagyományőrzők voltak, Vaszi Leventének, a „Fölszállott a páva” tehetségkutató vetélkedő 2014-es közönségdíjasának vezetésével. Ez az esemény a hagyományőrzés fontos állomása, azon alkalom, amikor az archívumokba gyűjtött archaikus felvételeket felélesztik és visszaadják jogos tulajdonosaiknak, a moldvai csángómagyaroknak.

kislanyA XI. Szeret menti Népdalvetélkedő alkalmával 29 oktatási helyszínről, moldvai csángó közösségből, 54 kis dalos pacsirta hozta el szülőfalujának legszebb népdalcsokrát, kisebb-nagyobb bokrétába fogva. A szépen összegyűjtött dalcsokrokból pedig nem más, mint Sebestyén Márta, UNESCO Artist for Peace díjas népdalénekes, előadóművész válogatott, értékelt és méltatott szebbnél-szebb előadásokat, mint a zsűri elnöke. Nehéz döntésében olyan szakavatott zsűri segített neki, mint Petrás Mária népdalénekes és iparművész, Hamar Dániel Kossuth-díjas népzenész (Muzsikás együttes), Dobos Krisztina és István Ildikó, Varga Zsuzsa néptáncoktató, Salamon József és Málnási Demeter pap bácsik, vagy Kelemen Gábriel médiaszakértő.

versenybenA moldvai csángó katolikus közösségek két nagy tömbje, a Szabófalva környéki, úgynevezett északi csángók és a Bákó környéki, Lészped és Ploszkucén falvak közötti régióban letelepedett déli csángók, amelyek a moldvai csángók legnagyobb csoportját alkotják, a Moldvát átszelő a Szeret folyó mentén helyezkednek el. Igaz, hogy a Tázló és Tatros folyók közötti részben is fellelhetők a moldvai magyarok, akik kivétel nélkül székelyes eredetűek, de a nagy tömb az mégis a szépen hangzó és morajló Szeret martján telepedett le. Ezért esett a szervezők választása 2004-ben erre a nevében is sokat mondó és földrajzilag behatárolható folyóra, annak reményében, hogy a szeretet jegyében össze tudja kapcsolni, nem csak a földrajzi tájegységébe tartozó moldvai csángó magyarokat.

Vaszi Levente, a „Fölszállott a páva” tehetségkutató vetélkedő 2014-es közönségdíjasa erre tette fel az életét. A legendás Kostelek havas bércei közé invitálta a Moldvai Csángómagyar Oktatási Program csiszolatlan gyémántjait, hogy később az oktatók eredményes munkájával, identitásukban megerősített, csak tiszta forrásból merítő és csiszolt gyémántok a beolvadás folyamatába vágjanak, annak ellenálljanak.

Márton Attila, lészpedi tanító bácsi