Hogy a kosteleki csángókat igen erőst szereti a jó Isten, annak igencsak szép számmal szem- és fültanúi lehettünk november 15-én, a XI. Szeret menti Népdalvetélkedő alkalmával. Talán, mert közelebb vannak a mennyeknek országához ott a havas bércek tetején? De az is lehet, hogy magyarul mondott, őszinte imáik inkább meghallgatásra találnak a teremtőnél.

Ők azok, akik közigazgatásilag Bákó megyéhez és a moldvai magyarsághoz tartoznak, de egyházkerületileg a gyulafehérvári püspökséghez. Így a gyermekek román tannyelvű iskolába járnak, és minden tantárgyat románul tanítanak nekik, de mélyen vallásos egyházi életüket magyar nyelven élhetik meg.

Kiemelkedve a Kárpátok keleti oldalán lefele gomolygó ködös, esős, mostohán őszies időjárásából, a kosteleki bércek irányába emelkedve mintha egy másik világba lépne az ember. Alul marad a sűrű gomolygás, a zavargás, felülemelkedve a mélyben kavargó kálvárián, ott fent, a hegyek szívében elhelyezkedő Kosteleken, ragyogó kék égről tündöklő napsütés köszöntötte az érkezőket. Na meg a szívélyes házigazdák, meleg pánkóval, kávéval, öleléssel.

A Moldvai Csángómagyar Oktatási Program alapvető feladatának tartja a hagyományőrzést. A Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének gondozásában működő, kiemelt fontosságú program ezen a téren elért sikereinek egyik meghatározó rendezvénye a Szeret menti Népdalvetélkedő. Az esemény házigazdái ez alkalommal a magas bércek között elterülő, kicsiny Kosteleken munkálkodó oktatók és hagyományőrzők voltak, Vaszi Leventének, a „Fölszállott a páva” tehetségkutató vetélkedő 2014-es közönségdíjasának vezetésével. Ez az esemény a hagyományőrzés fontos állomása, azon alkalom, amikor az archívumokba gyűjtött archaikus felvételeket felélesztik és visszaadják jogos tulajdonosaiknak, a moldvai csángómagyaroknak.

A XI. Szeret menti Népdalvetélkedő alkalmával 29 oktatási helyszínről, moldvai csángó közösségből, 54 kis dalos pacsirta hozta el szülőfalujának legszebb népdalcsokrát, kisebb-nagyobb bokrétába fogva. A szépen összegyűjtött dalcsokrokból pedig nem más, mint Sebestyén Márta, UNESCO Artist for Peace díjas népdalénekes, előadóművész válogatott, értékelt és méltatott szebbnél-szebb előadásokat, mint a zsűri elnöke. Nehéz döntésében olyan szakavatott zsűri segített neki, mint Petrás Mária népdalénekes és iparművész, Hamar Dániel Kossuth-díjas népzenész (Muzsikás együttes), Dobos Krisztina és István Ildikó, Varga Zsuzsa néptáncoktató, Salamon József és Málnási Demeter pap bácsik, vagy Kelemen Gábriel médiaszakértő.

A moldvai csángó katolikus közösségek két nagy tömbje, a Szabófalva környéki, úgynevezett északi csángók és a Bákó környéki, Lészped és Ploszkucén falvak közötti régióban letelepedett déli csángók, amelyek a moldvai csángók legnagyobb csoportját alkotják, a Moldvát átszelő a Szeret folyó mentén helyezkednek el. Igaz, hogy a Tázló és Tatros folyók közötti részben is fellelhetők a moldvai magyarok, akik kivétel nélkül székelyes eredetűek, de a nagy tömb az mégis a szépen hangzó és morajló Szeret martján telepedett le. Ezért esett a szervezők választása 2004-ben erre a nevében is sokat mondó és földrajzilag behatárolható folyóra, annak reményében, hogy a szeretet jegyében össze tudja kapcsolni, nem csak a földrajzi tájegységébe tartozó moldvai csángó magyarokat.

Vaszi Levente, a „Fölszállott a páva” tehetségkutató vetélkedő 2014-es közönségdíjasa erre tette fel az életét. A legendás Kostelek havas bércei közé invitálta a Moldvai Csángómagyar Oktatási Program csiszolatlan gyémántjait, hogy később az oktatók eredményes munkájával, identitásukban megerősített, csak tiszta forrásból merítő és csiszolt gyémántok a beolvadás folyamatába vágjanak, annak ellenálljanak.

Márton Attila, lészpedi tanító bácsi

• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
•