Ajánlott tanterv a haladó csoport számára

ÁLTALÁNOS FEJLESZTÉSI KÖVETELMÉNYEK

 

1. A szóbeli közlés megértése

2. A szóbeli kifejezőképesség fejlesztése

3. A szövegolvasás képességének fejlesztése

4. Írásbeli kifejezőképesség (fogalmazás) fejlesztése

5. A saját kulturális értékek ápolása

 

 

 

 

 

1. A szóbeli közlés megértése

 

Részletes követelmények

Tanulási tevékenységek

A szint végén a tanuló

 

1.1. megérti a szóbeli közlés globális jelentését, felismeri a szövegben kifejezett gondolatok rendjét és összefüggését

- szóbeli közlemény rövid összefoglalása; vázlat készítése, vázlatpontok bővítése bekezdéssé; gyakorlatok a szövegösszefüggés megértésére;

1. 2. felismeri a nyelvi és nem nyelvi elemek kapcsolatának fontosságát a szóbeli szövegben

-a kommunikáció nem nyelvi elemeinek értelmezését szolgáló gyakorlatok; felkészülés szóbeli közlésre a nem nyelvi jelzések gyakorlásával

1.3. felismeri a hangzó szöveg és a közlés céljának  összefüggését

-gyakorlatok a szöveg tartalma, műfaja, a szóhasználat és a közlési szándék közötti összefüggések megfigyelésére; gyakorlatok a kommunikációs helyzet és a szóhasználat megfeleltetésére

1.4. felismeri a sajátos nyelvi változat és a köznyelv közötti eltéréseket

- gyakorlatok a kommunikációs helyzetnek megfelelő nyelvhasználatra; gyakorlatok a normatív és nem normatív elemek azonosítására szóbeli közlésben (pl. román kölcsönszavak); gyakorlatok állandó szókapcsolatok megértésére (szólás, közmondás, szállóige)

1.5. képes a kódváltásra, az egyik nyelvi változatról a másikra való áttérésre

-gyakorlatok a kommunikációs helyzethez igazodó kódváltásra

- a nyelvváltozat sajátosságainak megfigyelését és tudatosítását szolgáló gyakorlatok;

1.6. figyelemmel kíséri és értékeli a beszédtárs  véleményét, érvelését

-a figyelmes hallgatás gyakorlása, gyakorlatok a kommunikációs szándék megállapítására, a fontosabb gondolatok és érvek megfigyelése

 

 

 

2. A szóbeli kifejezőképesség fejlesztése

 

 

 

Részletes követelmények

Tanulási tevékenységek

A szint végén a tanuló

 

2.1. adott témát kifejt szóbeli előadásban

-adatgyűjtés, az információk rendszerezése, a gondolatok elrendezése; szóbeli szövegalkotás gyakorlása saját nézőpont, vélemény kifejtésére

2.2. helyesen  alkalmazza a jelentéstani kategóriákat változatos beszédhelyzetekben

- szinonimahasználat, ellentétes értelmű, hasonló jelentésű, többjelentésű szavak használata különböző kommunikációs helyzetben; az ismétlés, terjengősség elkerülését szolgáló gyakorlatok, hibajavítás

2.3. helyesen  alkalmazza a mondattani kategóriákat változatos beszédhelyzetekben

- egyszerű mondat átalakítása összetett mondattá, gyakorlatok a mondatfajták változatos szövegbeli használatára, az előre- és visszautalások, rámutatások alkalmazása, a szöveg összefüggőségét biztosító kapcsolóelemek tudatos használata; az egyeztetés tudatosítását szolgáló gyakorlatok;

2. 4. a nyelvi és nem nyelvi eszközöket a mondanivalóhoz, a közlési szándékhoz igazítja

-beszédművelési gyakorlatok: artikulációs, időtartam-, ritmus-,hangsúly- és hanglejtésgyakorlatok, a beszédszünet gyakorlása

– gyakorlatok a gesztus, mimika, testtartás, térközszabályozás fejlesztésére

2.5. érdeklődést keltően, hatásosan fejti ki gondolatait, véleményét

- az egyetértés, véleménykülönbség kifejezésének gyakorlása, saját nézőpont, vélemény kifejtése, véleménycsere a tetszik / nem teszik, szép/rút/közömbös szempontjai alapján

 

 

 

3. A szövegolvasás képességének fejlesztése

 

 

 

Részletes követelmények

Tanulási tevékenységek

A szint  végén a tanuló

 

3.1. különböző típusú szövegeket kifejezően felolvas

-gyakorlatok a beszédfonetikai eszközök és a szövegjelentés összehangolására;

3.2. képes megfelelő tempójú, értő, néma olvasásra, a részek és a szövegegész jelentésének a megragadására

- gyakorlatok a szövegrészek (pl. mondatok, mondattömbök, bekezdések) közötti kapcsolatok megragadására, a szövegrészek, illetve a szövegegész jelentése közötti kapcsolatteremtésre;

3.3. felismeri és tudatosítja az irodalmi és nem irodalmi szöveg közti különbségeket

-gyakorlatok a szó szerinti és átvitt jelentés felismerésére

-gyakorlatok a kommunikációs helyzet és a szövegtípus viszonyának megfigyelésére és értelmezésére

-gyakorlatok a nem irodalmi szövegek feldolgozására: lényegkiemelés, ok-okozati összefüggések, lényeges elemek és jellemző részletek, alapgondolat és mellékgondolatok elkülönítése

3.4. felismeri az irodalmi formákat és kódokat; változatos műfajú irodalmi szövegeket olvas

-az epikus és lírai alkotások műfaji jegyeinek felismerése

 lírai és epikai szövegek értelmezése

-gyakorlatok a retorikai alakzatok, a szóképek és a hasonlat szerepének felfedezésére lírai és epikai alkotásokban;  

-gyakorlatok a verstani hallás működtetésére: gyakorlatok a hangsúlyos verselés felismerésére

-atér- és időszerkezet lírai és epikai alkotásokban, a szereplők szövegbeli megalkotottságának megfigyelése epikus művekben 

- valóságos és fiktív elemek megkülönböztetése

3.5. képes a szöveget adott szempontok szerint értelmezni és értékelni

- gyakorlatok az értelmezési szempont tudatosítására és fenntartására,

- beszélgetés a tetszik / nem tetszik, szép / rút / közömbös szempontjai alapján

- véleménynyilvánítás

 

 

 

4. Az írásbeli kifejezőképesség (fogalmazás) fejlesztése

 

 

 

Részletes követelmények

Tanulási tevékenységek

A szint végén a tanuló

 

4.1. képes különböző szövegtípusok / szövegműfajok  alkotására

-gyakorlatok a funkcionális szövegek (magánlevél, meghívó, kérvény) alkotására

- az értekező, leíró, elbeszélő fogalmazás, a jellemzés, a párbeszéd, a monológ írásának gyakorlása 

4.2. képes a szöveg   megszerkesztésére, tagolására

-vázlatkészítés

-tagolási és szerkesztési gyakorlatok: tématartás, a részek összefüggése, a bevezetés és a befejezés összekapcsolása; időrend, az események sorrendje az elbeszélő fogalmazásban (előzmény–esemény–következmény vagy ok–okozat–befejező gondolat), térbeli  elrendezés a leírásban (egész–rész–egész, távoli–közeli–távoli), külső–belső tulajdonságok rendje a jellemzésben, tétel–bizonyítás/cáfolat az érvelő/értekező fogalmazásban

 - anézőpontváltás gyakorlása: az elbeszélő személyének a kiválasztása, a mondanivaló megtervezése a nézőpontnak megfelelően

-összekevert mondatsor helyes sorrendbe állítása, bevezetés, befejezés írása

- a szöveg átszerkesztése, bővítés, tömörítés

4.3. hasznosítja fogalmazásában nyelvi-nyelvtani ismereteit

-szókincsgyakorlatok, a szófajok gyakorlása, szójelentéstani gyakorlatok (alapjelentés, jelentésváltozás: metaforikus, metonimikus), mondatalkotási, mondatbővítési, -szűkítési és mondatkapcsolási gyakorlatok

4.4. hasznosítja fogalmazásában nyelvi-stilisztikai ismereteit

- a szóképek (megszemélyesítés, metafora, szinesztézia), a hasonlat, a retorikai alakzatok (ismétlés, retorikai kérdés, mondatpárhuzam, fokozás, ellentét) alkalmazásának gyakorlása

- stílusgyakorlatok: a stílus adekvátsága (világosság, tömörség, szabatosság) és szépsége (szemléletesség, élénkség, választékosság, hangulatosság)

4.5 helyesírása tudatos

- helyesírási gyakorlatok (kiegészítések, átalakítások, helyettesítések, produktív és játékos gyakorlatok)

– az írásjelek (a pont, a vessző, a kettőspont, a kérdőjel, a felkiáltójel, a gondolatjel, az idézőjel, a kötőjel, a pontosvessző) használatának gyakorlása

4.6 érdeklődést tanúsít a szövegalkotás iránt

- a tárggyal kapcsolatos személyes nézőpont, a személyesség érvényesítése, kísérletezés kreatív megközelítésmódokkal

 

 

 

5. A saját kulturális értékek ápolása

 

Bátran, önbizalommal használja a magyar nyelvet, tudatosan őrzi nyelvi identitását, ismeri a magyar nyelv kommunikációs értékét

Diáklap szerkesztése, versenyeken való részvétel, csoporttársakkal való anyanyelvi kommunikációs gyakorlatok, a magyar nyelv kommunikációs értékeinek összevetése a többségi nyelvváltozattal, rendszeres kommunikáció a tömbmagyarságban élőkkel (levelezés, tábor, kirándulás, partnerkapcsolat, verseny)

Ismeri és ápolja a helyi és nemzeti kulturális értékeket, érdeklődést tanúsít irántuk

Néprajzi gyűjtések megismerése, folklórszövegek tanulása

Saját néprajzi gyűjtés

         

 

 

 

TARTALMAK

 

 

 

A tartalmi elemek didaktikai elrendezése, rendszerezése tekintetében a tankönyvszerzőnek és a tanárnak teljes szabadsága van. A tanterv belső logikai rendjét szerkesztésmódja is tükrözi: a tankönyvszerzőnek, illetve a tanárnak a képességekre vonatkozó, egymással összefüggő részletes követelményekből kiindulva kell rendszereznie a megfelelő tantervi tartalmakat.

 

Az iskolában az anyanyelv tanításában és tanulásában a nyelv funkcionális és társas szemléletének kell érvényesülnie: a figyelem a nyelv változatosságára és változataira irányul, nem az elszigetelt nyelvi elemekre és az elvont nyelvi rendszerre. Ennek az elvnek a szellemében és az életkori sajátosságoknak megfelelően a tanulásban és az értékelésben a szöveggel végzett gyakorlatok, műveletek dominálnak, nem a meghatározások, öncélú osztályozások. A szövegértési és szövegalkotási kompetenciaterületre vonatkozó fogalmak, eljárások, műveletek mindegyikét először nem irodalmi, hanem nyelvjárásbeli, igényes köznyelvi szövegeken keresztül ajánlott bevezetni és gyakoroltatni.

 

A szóbeliségben el kell fogadni, sőt bátorítani kell a tanulók saját nyelvi változatának használatát, figyelembe kell venni a kisebbségi nyelvhasználat sajátos helyzetét és igényeit. A köz- és irodalmi nyelvet az írásbeliséggel ajánlatos összekapcsolni.

 

A nyelvi tartalmak, a nyelvtani ismeretek nem öncélúak, hanem funkcionális és gyakorlati szerepük van abban, hogy a helyzetnek megfelelő, hatékony nyelvi közlés valósuljon meg.

 

A helyesírás, az érthető beszéd és a normatív nyelvhasználat kérdésköre állandó didaktikai feladat.

 

Az irodalomolvasás tartalmai beépülnek a képességekre vonatkozó követelményrendszer belső logikai rendjébe, tehát a nem irodalmi és irodalmi beszédhelyzetben történő szövegértés és értelmezés nem választható el a beszédnek, a beszédértésnek, illetve a szövegalkotásnak a követelményrendszer belső összefüggéseit szem előtt tartó tartalmi egységeitől. A tartalmak sorrendje, elrendezése, egymásra építése magának a szövegolvasás folyamatának rendelődik alá. Ennek a folyamatnak a belső logikáját a tartalmak és a választott szövegek rendezésével a tankönyvszerző, illetve a tanár határozza meg.

 

A tartalmak a tantervben nem lineáris sorrendiségben, hanem témakörök szerint rendeződnek; figyelembe veszik az előző szintekhez viszonyított bővítést, újrarendszerezést, az új alapfogalmaknak, ismereteknek a már működő ismeretrendszerbe való tapasztalati úton történő beépítését.

 

 

 

1. Irodalomolvasás

 

1.1. Irodalmi és nem irodalmi kommunikáció. Olvasási módok: betű szerinti, beleélő, értelmező.

 

1.2. Irodalmi formák és kódok

 

1.2.1. Szóképek: metafora, szinesztézia, allegória; metonímia. Hasonlat. Retorikai alakzatok: az ismétlés változatai (gondolatritmus, felsorolás, halmozás, fokozás), párhuzam, ellentét.

 

1.2.2. Verstani alapfogalmak: hangsúlyos ritmus, rímfajták

 

1.2.3. Epika: történetmondás, elbeszélő, elbeszélői nézőpont, szereplő, szereplők rendszere; epikai műfajok: mese, monda, elbeszélő költemény, ballada, elbeszélés/novella, anekdota, regény.

 

1.2.4. Líra, líraiság, lírai műfajok: dal, népdal, leíró költemény, életkép, himnusz.

 

1.2.5. Beszédhelyzet(ek) a köznapi és irodalmi szövegekben: a beszélőnek a tárgyhoz és a címzetthez való viszonya; valós és fiktív elemek; elbeszélő, elbeszélői nézőpont. Térszerkezet, időszerkezet a lírai, epikai művekben.

 

1.2.6. Író, írói életrajz.

 

 

 

Memoriter:

 

3-4 lírai alkotás/hosszabb részlet (pl. részletek Kölcsey Ferenc: Hymnus című költeményéből), 10-15 soros prózarészlet, 5 találós kérdés, 5 szólás, 5 közmondás, 10-15 versszak az olvasott elbeszélő költeményből, 1 ballada

 

Egyéni olvasás: teljes terjedelemben min. 5 mese, min. 2 monda, min. 1 elbeszélő költemény, min. 2 ballada, min. 2 elbeszélés/novella, min. 1 regény olvasása

 

 

 

A tanterv évente 10-14 szöveg elmélyülő olvasását javasolja, amelyek között szerepelnie kell helyi folklórszövegeknek, a klasszikus magyar irodalom jelentős alkotásainak, teljes szövegeknek vagy szövegrészleteknek. A tanórára kiválasztott szövegek, illetve részletek ne haladják meg az 1-2 oldalt, az ennél hosszabb szövegeket a tanterv otthoni olvasásra és tanórai megbeszélésre javasolja (évente minimum 1 hosszabb terjedelmű szöveget).

 

 

 

 

 

2. A logikus és célszerű nyelvhasználat: közlésformák

 

2. 1. A szóbeli közlés

 

2.1.1. A közlési helyzet. A beszéd alkalmazkodása a közlés céljához, a beszédtárshoz, életkorához és társadalmi státusához. A párbeszéd. A monológ. Az érvelés egy formája: a vita.

 

2.1.2. A szóbeli szöveg

 

A közlendő logikai-szemantikai elrendezése. A szóbeli szöveg jelentése, lényeges elemek, járulékos jelentéselemek. Az alapgondolat és a részletezés. A gondolatok egyszerű és kifejtett vázlata, a szóbeli összefoglalás, tömörítés, bővítés. Az érvelés. A vita szabályai és menete. A bizonyítás/cáfolat.

 

a)     A közlendő formális elrendezése. A szóbeli szöveg összetevői. A szavak megválasztása. A mondatok megszerkesztése. A nyelvi és nem nyelvi elemek (gesztus, mimika) egyidejű elrendezése és működése, a saját nyelvi változatok (nyelvjárás, köznyelv, diáknyelv) beszédbeli szerepe. A nyelvi és nem nyelvi elemek összhangja a szóbeli közlésben. A gesztusnyelv és a hanghordozás. Meggyőzés és hatásosság. A gondolatmenet szerkesztése. A mondatfajták funkcionális és kifejező értéke. A mondatfajták szövegbe szerkesztése, az utalások helyes használata.

 

b)     A párbeszéd (dialógus) és a magánbeszéd (monológ) szövege. A tájékoztató szöveg: az elbeszélés (élménybeszámoló). Az egyszerű párbeszéd szerkezete. A párbeszédet kezdeményező nyelvi és nem nyelvi jelzések. A párbeszéd folytatásának és befejezésének megszokott kifejezésmódjai. A köszönés, a bemutatkozás, a beleegyezés és a kérés nyelvi formái. A „kérdés-felelet” típusú szerkezeti részek rendszerezése. A nem nyelvi elemek megfeleltetése az üzenettel. Egy adott téma érveinek és ellenérveinek elrendezése. A kifejtő és a bizonyító beszéd szerkezete. A meghatározás. Az ízlés és a vélemény kifejezése. A nyelvi változatok beszédbeli szerepe.

 

2. 2. Az írásbeli közlés

 

2.2.1. Az írás folyamata

 

a)     Az írott szöveg tartalmi elrendezése. A fogalmazás célja. A fogalmazás előkészítése. A fogalmazás részei (bevezetés, tárgyalás, befejezés). A szöveg szerkezete a rendeltetéstől függően (levél, levelezőlap, meghívó). Vázlatkészítési gyakorlatok. A szöveg megszerkesztése és átszerkesztése. Bővítési és tömörítési gyakorlatok.

 

b)     Az írott szöveg formai elrendezése. Az írott szöveg elhelyezése a füzetlapon. Az írást kísérő nem nyelvi jelek: aláhúzás, zárójel stb. A jelek és képek szerepe a szövegben. A szövegek sajátos grafikai megjelenítése.

 

c)     Helyesírás, központozás. Az írásjelek: a pont, a vessző, a kettőspont, a kérdőjel, a felkiáltójel, az idézőjel. A gondolatjel, párbeszédjel. A kiejtés szerinti írás elve és gyakorlata. A szóelemző írásmód elve és gyakorlata. A szófajok helyesírása. A hagyományos írásmód és az egyszerűsítő írásmód.

 

2.2.2. Az írott szöveg tartalmi változatai

 

a)     A funkcionális (gyakorlati célú) írás. Vázlat. Magánlevél. Üdvözlet. Üzenet. A tájékoztató jellegű szöveg. Didaktikai utasító szövegek. Meghívó. Az olvasmányjegyzet. Hirdetés. Kérvény.

 

b)     Szabad fogalmazás

 

- Élmények, események bemutatása. Élménybeszámoló. Személyes álláspont kifejezése. Személyes álláspont indoklása írásban.

 

– Az elbeszélés. A leírás. A jellemzés.

 

c) Fogalmazás irodalmi vagy más természetű szövegről. A párbeszéd átalakítása elbeszélő fogalmazássá. Az elbeszélés. Olvasmánynapló. Irodalmi és nem irodalmi szövegek értelmezése írásban irányító kérdések alapján. Ismeretterjesztő szöveg kivonata. Az értekező fogalmazás szerkesztése.

 

 

 

3. A közlés építőelemei: a szöveg, a mondat, a szó, a hang.

 

3. 1. A beszédhangok képzése.A hang és a betű. A magánhangzók osztályozása (időtartam). A mássalhangzók osztályozása (időtartam). A helyesírás alapelvei. A szótag. A szótagolás. A szavak elválasztásának helyesírási szabályai. A helyes ejtés.A betűrend. Az összetett szavak elválasztása. Idegen szavak és nevek kiejtése és helyesírása.

 

3. 2. A szó

 

3.2.1. A szó és a szókészlet.A magyar nyelv szókészlete. A szó: a szókészlet alapeleme. A szótári szó. A szócsalád. Jelentésmezők: rokonságnevek, színnevek, állatnevek stb. A tanulók saját nyelvi változatának szavai (pl. tájnyelvi, diáknyelvi szavak, kölcsönszavak) és azok köznyelvi megfelelői. A szókészlet változása. A szavak elavulása: archaizmusok. A szókészlet új elemei: neologizmusok, nemzetközi szavak. Az idegen szavak írása. A kölcsönszók: idegen szó, jövevényszó. Állandó szókapcsolatok. Hangutánzó és hangulatfestő szavak.

 

A szókészlet gazdagodása: a szóképzés fajtái (igeképzés, névszóképzés)

 

3.2.2. Hangalak és jelentés viszonya. Az egyjelentésű szavak. A többjelentésű szavak. A szinonimák (rokon értelmű szavak). Az ellentétes jelentésű szavak. A paronimák (hasonló alakú szavak). Alapjelentés. Jelentésváltozás. Jelentésváltozás a köznyelvben és a szépírói nyelvben.

 

3.2.3. A szó szerkezete. A szótövek. A toldalékok. A képzők (igeképzők, névszóképzők, igenévképzők), a jelek (többes szám jele, fokjelek, kiemelő jel, birtokjel, múlt idő jele, felszólító és feltételes mód jele) és a ragok (tárgyrag, határozóragok, személyragok). Az összetett szó és a szószerkezet. A különírás és az egybeírás szabályai.

 

3.2.4. A szófajok.

 

Az ige, az igekötő. Az ige mondatbeli szerepe. A főnév, a melléknév, a számnév, a névmás, és mondatbeli szerepük. A névelő, a módosítószó, az indulatszó, a kötőszó. A határozószó. A névutó. Az igenevek.

 

3.3. Az egyszerű mondat. Állító és tagadó mondatok. Modalitás szerinti osztályozás (kijelentő, kérdő, felkiáltó, felszólító). Mondatrészek. Az alany, állítmány, tárgy, jelző, határozó. Az egyszerű mondat szerkezete, elemzése. A jelző és fajtái (minőség, mennyiség, birtokos).

 

Az összetett mondat(mondategész, mondategység). Központozás.

 

Szórend. A hangsúly és a hanglejtés. Az alárendelés és mellérendelés.

 

3.4. A szöveg.

 

3.5. Anyelvi változatok (irodalmi nyelv, köznyelv, regionális köznyelv, nyelvjárások).