Pillangó-tábor, Lujzikalagor

IMG 20170714 214940aA 2015/2016-os tanévben 11 bátor gyermek szüleinek köszönhetően, a lujzikalagori állami iskolában is elindult a magyar anyanyelv oktatása. Mérföldkőnek számított ez a pillanat a Moldvai Csángómagyar Oktatási Programban, hiszen korábban minden hivatalos ostromnak, próbálkozásnak meredeken ellenállt a lujzikalagori állami intézmény.

DSC 0070aA bátor kis csapat történelmet írt ezzel, vállalva a magyar anyanyelv, iskolai keretek közötti tanulását és a már megszokott, ezzel járó mindennapi kellemetlenségeket. Talán ezek is kovácsolták össze őket a tanév végére olyan erős csapattá, amelyik kovászként vonzott be további 30 tanulót az iskolai magyar órákra, ezeket követő közös tevékenységekre.

Kapcsolatunk nem szakadt meg, tavaly nyári táborozásukat az idei követte, a tavaly kikerekedett barátságok az idén még szorosabbra fonódtak a lészpedi gyermekekkel. 18 lujzikalagori tanuló érkezett meg a Lészpedi Oktatási Központba, hogy az emlékeket és a magyar tudásukat felelevenítve, újra a magyar oktatással kapcsolatos élményeknek örüljenek. Volt tanulás, éneklés, kézműves foglalkozás, közös főzőverseny „a lészpedi erdőn…”, ahová szekerekkel mentünk ki és igazi magyaros babgulyást kellett varázsolni a kondérba. Majd minden nap ismételten volt önfeledt napfürdőzés és véget nem érő locsolkodás a helyi Curacao strandon, finom reggelik és ebédek a Kitty panzióban, esti séta és szentmise a Szent Anna templomban, de még egy 3D filmet is sikerült megtekintenünk a bákói Cinema DSC 0189aCity-ben. Úgy érkezett el az utolsó este, hogy szinte nem is volt időnk aludni, nemhogy unatkozni. A lészpedi gyermekek jó házigazdáknak bizonyultak, lehetőségeik szerint idejüket a vendégekkel töltötték, utolsó este pedig megilletődve búcsúzkodtak a langyos esti fuvallatban zajló Tini Party dallamaira.

A mesebeli élmények sorozata hét napig tartott, július 15-én a Kitty panzió kertjében elfogyasztott villásreggeli után vége lett ennek a délibábszerű nyári álomnak. Szépen összepakoltak a gyermekek, rendet raktak maguk után, takarítottak a Lészpedi Oktatási Központban és ebédre már újra otthon voltak Lujzikalagorban. Igaz, kicsit szomorúan.

Köszönjük szépen a lészpedieknek, kicsiknek és nagyoknak, köszönjük szépen a tanító néniknek, Mihály Szende Annamáriának és Molnár Melindának, akik segítettek a tábor lebonyolításában. És végül, de nem utolsósorban, köszönjük szépen Gazda Angéllának és a Pillangó Alapítványnak, hogy ez a hét napos csoda valóság lett.

Márton Attila, lészpedi tanító bácsi